Több mint száz drámájából csupán hét maradt fenn egészében: Aiasz, Trachiszi nők, Antigoné, Oidipusz király, Élektra, Philoktétész, Oidipusz Kolonoszban, Nyomkeresők. Számos színpadi újítást vezetett be: a kar tagjainak számát 12-ről 15-re emelte, tökéletesítette a díszleteket, a jelenetekben három szereplőt szerepeltetett. Hatása az utókorra óriási, hiszen olyan általános emberi, társadalmi témákat dolgozott fel, mint a zsarnok, illetve a törvényes uralkodó problematikáját (Antigoné, bem. 40-es évek vége; Élektra), a női lélek mélységeit (Trakhiszi nők).