A „legnagyobb magyar” elnevezést számos reformkísérletéért, a haza felvirágoztatásáért, nemzetnevelő tevékenységéért adományozta neki későbbi politikai ellenfele, Kossuth Lajos. A hazai gazdaság és társadalom átalakításának szükségességét Hitel (1830) című könyvében fejtette ki. A művet, gondolatait ért támadások miatt írta meg Világ (1831) könyvét, melyben állításait igazolva riasztó képet festett az országról. 1833-ban a cenzúra miatt Lipcsében adta ki a magyar politikai radikalizmus kézikönyvét, a Stádiumot. Nagy hatású röpiratokat írt. Már a döblingi ideggyógyintézetben írta a magyar politikai irodalom páratlan gúnyiratát, az Önismeretet (1857), szatirikus támadását az önkényuralmi rendszer ellen.