Előkelő lányokat gyűjtött maga köré, s őket tanította kardalokra, illemtanra, az asszonyok feladataira. Verseinek legnagyobb részét e lányokhoz írta, olykor a leplezetlen szerelemtől vezérelve. A görög és római költészetre nagy hatást gyakorolt, a tizedik múzsának tartották, róla nevezték el az általa gyakran használt strófát. Korának zavaros politikai viszonyaitól mentes verseit aiol dialektusban, személyes hangvétellel, változatos versformában írta. Több ezer sort tartalmazó életművéből csak töredékek maradtak fenn; az egyetlen teljes műve az Aphroditéhez című himnusz. Magyar fordítói között megemlítendő Révai Miklós, Kölcsey Ferenc, Babits Mihály, Devecseri Gábor.