Az ateizmus szükségességéről (1811) című pamfletje miatt kitiltották az egyetemről, s ez alapozta meg társadalmi kirekesztettségét. Írországi élményei hatására kiáltványokat fogalmazott meg a radikalizmus és a szabadságjogok védelmében, 1813-ban adta ki filozófiai költeményét, Mab királynő (1813) címen, melyet az emberi természet eredendő jóságába vetett hit s a történelmi események véletlenszerűsége ellenére érvényesülő szükségszerűség elve hat át. A megszabadított Prométheusz (1820) című lírai drámája az emberek üdvéért, a hatalom ellen lázadó titánról szól, aki a minden földi mocsoktól megtisztult emberi szellemet képviseli. A változás elvontabb gondolata foglalkoztatja az Óda a nyugati szélhez (1891) című, terza rimában írott öt szonett- jellegű egységből álló ódájában.