Vele ér véget a hagyományos filozófia. A modern matematikai logika eszközeit követi fejtegetéseiben, de nem logikai pozitivista. Nyelvelméletében megmutatja, hogy a világot a nyelvi formák alakítják. Az I. világháborúban osztrák önkéntesként írta meg főművét, a Logikai-filozófiai értekezést (1922), melynek alapkérdése, hogy miképpen lehetséges a nyelv. Már Cambridge-ben írja a Filozófiai vizsgálódásokat, mely kívánságára csak halála után jelenhetett meg. Magának a művészetnek is etikai mondandót tulajdonított.