A reneszánsz irodalom tetőpontját jelenti hazájában. Újjáalkotja az ottava rima rímképletét, nyelve tájnyelvi elemekkel ötvözött toszkán nyelv. Főműve, a Nagy Károly-mondakörre épülő eposza, az Őrjöngő Lóránt (1507-33) megírása csaknem egész életén áthúzódik. Komédiáival, melyek közül kiemelkedik a Ládakomédia (1508), A varázsló (1520), és A kerítőnő (1538) az antik vígjáték világát reneszánsz udvari és városi keretbe emelte.