Az angol felvilágosodás egyik legnagyobb alakja protestáns papi családból származott, s követte is ezt a hagyományt. Írói pályáját két korabeli világnézeti, egyházi, esztétikai problémákat, s egyben írói világának ellentmondásait is tükröző pamflet jelzi: a Hordómese (1696) szatirikus röpirat a vallási türelmetlenség ellen, illetve az antik és a modern művészet viszonyát taglaló A könyvek csatája (1704). A whig nézetek hívéből tory pártállásúvá lett író számos ír és angol témájú röpirata után egész életművének legjellemzőbb alkotása, a klasszicizmus korának kedvelt műfajában, szatírában íródó, pikareszk formájú, a felvilágosodás eszméit valló hős, Gulliver utazásai (1726). A társadalmi és politikai kérdéseket felvető, négy könyvből álló mű azt kívánja bizonyítani, hogy az emberiség a tökéletesség állapotából az önpusztítás, a degenerálódás felé halad.