A XVII. század nagyhatású filozófusa, Bacon és Hobbes empirikus filozófiájának kiteljesítője, Hume és Kant elődje. Fő műve az Értekezés az emberi értelemről (1690). Alapelve, hogy nincsenek velünk született eszmék, minden képzetünk a tapasztalásból származik. Gondolatmenete a felvilágosodás materialista tanainak alapja. A vallási türelem (Levél a türelemről) és a természetes nevelés híve, Rousseau elődje (Gondolatok a nevelésről). Tőle származik az alkotmányos királyság (parlamentáris monarchia) elmélete, amit a Habsburg-ház abszolutizmusa elleni gondolataiban használ fel Bessenyei György.