Ő tette igazi költeménnyé a fabula műfaját (Mesék, 1692), melyet előtte nem tekintettek uralkodó műfajnak. Meséi nem tanulságos históriák, nemcsak állatmesék, hanem igazi költemények. A klasszicizmus szokását követve a nagy elődöktől vette át a témákat, ötvözte népi realizmussal, ötletességgel, állatismerettel. E tárgykörben írt irodalomelméleti munkája a Mesék és költészet című értekezése. Költői géniusza mutatkozott meg Psziché és Cupido szerelmei (1669) regényében, illetve verses elbeszélésében (Contes, 1665-85). Meséi a franciák kézikönyve.