Kialakította a XIX. századi francia pozitivizmus legteljesebb rendszerét. Irodalomtörténeti elveit Az angol irodalom története (1881-85) ötkötetes munkájában fejtette ki: „egy személyiség vizsgálatakor legjellemzőbb tulajdonságát kell felfedeznünk” – hirdette. A művészet filozófiája (1865-69) című értekezésében arra a következtetésre jut, hogy egy művet csupán az író egyéb művei figyelembevételével lehet megérteni. Másik nagy történeti művében, A jelenkori Franciaország kialakulása (1875-90) öt kötetében a francia forradalmat és következményeit elemzi.