Pályája nagy feladatának tekintette az antik görög és shakespeare-i tragédia ötvözését, egy minden eddigit felülmúló dráma létrehozását. A kompromisszumot nem tűrő szerző több sikertelen kísérletek után a Hermann csatája (1808) kulcsdrámája, vagy a Homburg hercege (1810) történelmi drámája már magán viseli a kleisti dráma sajátos kataklizma technikáját. A hős féktelen indulatában követi el jóvátehetetlen tettét, amelyet a kijózanodás, majd az összeroppanás követ, ezek által háromlépcsős drámai technikát adva. A hős fejlődésének realista bemutatása eddig ismeretlen a német drámában. Kér remekműve Az eltört korsó (1852) című vígjátéka, valamint a Kohlhaas Mihály (1810) című novellája, amellyel Kleist iskolát teremtett.