1842-ben megindította a Regélő Pesti Divatlapot, ami két esztendő múlva Pesti Divatlap címen a korszak egyik vezető irodalmi folyóirata lett. Romantikus történelmi, népbarát szellemet mutató elbeszélő költeményei (Mátyás király Gömörben, 1840; Az udvari bolond, 1840), és jól megformált Bécs ellenes balladái (Kont, 1838) igen népszerűek voltak. A nagyotmondó katona alakját kitűnően formázta meg Az obsitos (1843) című szatirikus elbeszélő költeményében, főművében, mely Kodály Zoltán Háry János című dalművének ihletője.