A prágai zsidó családból származó művész a társadalmi elidegenedés legnagyobb írója. A biztosítási hivatalnok író a világ emberellenes voltát mutatja be. Műveit sajátos, fél éber állapotban, a természetes transz egyediségében írja. Álomlátomásos képeiben ezt a kétsíkú valóságot ábrázolta, már első nagy művében, Az ítéletben (1926) is. Ilyen álomnovellája Az átváltozás és A fegyencgyarmaton. Barátjára, Max Brodra (aki később kiadja műveit) hagyott be nem fejezhető regényei, az Amerika, A kastély, A per közül az utóbbi Kafka legnagyobb műve, világképét ez a regény fogja össze legteljesebben.