Hoffmann, Ernst Theodor Amadeus (1776-1822)

Német elbeszélő, zeneszerző, festő.

A német romantika világszerte egyik legnagyobb hatású és legsokoldalúbb művészegyénisége. Pályáját zenei alkotásokkal kezdte. Zenekritikusi írásaival (Fantáziák Callot modorában, 1814) született meg a modern zenekritika. Első novelláiban (Gluck lovag, 1809) a zenei élmény a szürke hétköznapiság irracionális ellentéteként jelenik meg. Művészetében a valóság és a fantasztikum elválaszthatatlanul egészíti ki egymást (Az arany virágcserép, 1814). Sokszor a fantasztikus a valóságos visszásságok kritikusa, mint A kis Zaches (1819) novellában a kispolgár vak tekintélytisztelete, a Murr kandúr életszemlélete, valamint Johannes Kreisler karmester töredékes életrajza (1819-21) című befejezetlen regényében a kispolgár hazug életformája. Néhol elidegenít a fantasztikumtól, így a Scuderi kisasszony (1819) című novellájában.