A naturalista regényírás legjelentősebb alakja. Maradandó alkotása a Les Rougon-Macquart (1871) regényciklus. Kritikus újságcikkein kívül regényeiben is keveredik a realizmus és a naturalizmus, ez utóbbi stílusirány elfogadtatásáért egész életében küzdött. Szemléletének jellemző vonása a ciklikusságra való törekvés. A középpontban a nő, a szenvedély, a pénz- és hatalomvágy áll, valamint a társadalmi problémák, így például az alkoholizmus (Az emberirtó), a szociális érzéketlenség (Germinal, 1885). Kidolgozza a naturalista színház elméletét (A naturalizmus a színházban, 1881). Olyan színházat akart létrehozni, melyben nincs helye a kimódolt bonyodalomnak, valószerűtlen érzelmeknek.