Természettudósként is számottevő a működése: számológépet szerkeszt, megírja Az űrre vonatkozó új kísérletek, A mértani gondolkodás című értekezéseit. A janzenista gondolkodó kiadja a világirodalom egyik legnagyobb vitairatát, mellyel megteremti a modern francia prózastílus alapjait. A Louis de Montalte levelei (1657) fiktív levelek sora, melyben kimutatja a jezsuiták szemforgató stílusát. Világos nyelve, eleven érvelése a század egyik legolvasottabb könyvévé teszi. Fő műve, a Gondolatok (1670) följegyzéseinek, gondolatainak posztumusz összeszerkesztése.