A fiatal polgárfiú, Giovanni Bernardone többszöri magányba vonulása után, 1205-ben végképp szakít addigi életével. Szegényekkel vette körül magát, koldusruhát öltve a maga kezével építette fel a romokban heverő San Damiano-kápolnát. 1210-ben, majd véglegesen 1223-ban reguláinak pápai megerősítését kapta. Istenhez és a természethez való közvetlen ragaszkodása hatja át történeti szemléletének halhatatlan termékét, a Naphimnuszt, mely eredetileg zsoltár-parafrázis lett volna. 1212-ben női szerzetet alapított, Assisi Szent Klára vezetése alatt (klarissza rend). 1939-ben Olaszország védőszentjévé kiáltották ki.