| 1526 | a Habsburg-ház spanyol és osztrák ágra szakad; máj. cognaci liga; |
| 1529 | speyeri birodalmi gyűlés: a reformáció követői protestálnak |
| 1530 | augsburgi birodalmi gyűlés: a protestáns tanok közzététele (ágostai hitvallás) |
| 1531 | a protestáns fejedelmek szövetsége; Pizarro hódítása Peruban |
| 1534 | VIII. Henrik egyházreformja Angliában |
| 1536 | Kálvin: A keresztény vallás tanítása |
| 1540 | Loyola Ignác megalapítja a jezsuita rendet |
| 1543 | Kopernikusz: Az égitestek körforgása |
| 1545–1563 | tridenti zsinat |
| 1547 | V. Károly császár győz a protestáns szövetség felett |
| 1552–1556 | IV. Iván elfoglalja a kazányi kánságot |
| 1554 | megalakul a Moszkvai Társaság |
| 1555 | augsburgi vallásbéke (akié a föld, azé a vallás) |
| 1556 | IV. Iván elfoglalja az asztrahányi kánságot |
| 1562 | az angol rabszolgakereskedelem kezdete |
| 1566–1609 | németalföldi szabadságharc és polgári forradalom |
| 1568. jún. 5. | Egmont és Hoorn kivégzése Németalföldön |
| 1571 | lepantói csata |
| 1572 | Zsigmond Ágosttal kihal a lengyel Jagelló-ház; aug. 23–24. Szent Bertalan éjszakája; aug. 24. Valois Margit házassága Bourbon Henrikkel; |
| 1574 | Lengyelország nemesi köztársaság |
| 1579 | utrechti egyezmény (Németalföld északi tartományainak uniója) |
| 1581 | a független németalföldi köztársaság (Hollandia) megalakulása |
| 1585 | az első angol kolónia Virginiában |
| 1588 | angol–spanyol háború, a Nagy Armada veresége |
| 1588 | -tól rabszolgavadász telepek az afrikai Guineai-öbölben |
| 1589 | III. Henrik (az utolsó Valois) meggyilkolása |
| 1590 | Párizs spanyol megszállása |
| 1597 | Erzsébet királynő rendelete a csavargók ellen (véres törvények) |
| 1598 | Kihal az orosz Rurik-dinasztia |
| 1600 | az angol Kelet-indiai Társaság megalakulása; II. Ferdinánd megvonja a szabad vallásgyakorlás jogát a felső-ausztriai városoktól; |
| 1600. febr. 17. | Giordano Brunót máglyahalálra ítélik |
| 1603 | a Stuart-ház az angol trónon (I. Jakab) |
| 1605 | lengyel nemesek és Ál-Dimitrij támadása Oroszország ellen |
| 1606 | orosz parasztfelkelés (Iván Bolotnyikov) |
| 1609 | spanyol–holland fegyverszünet (Hollandia győzelme); a katolikus liga megalakulása; Kepler: Új csillagászat, avagy az ég fizikája; |
| 1610 | a lengyelek elfoglalják Moszkvát, Minyin és Pozsarszkij herceg vezetésével orosz népfelkelés |
| 1612 | Oroszország felszabadítása, Iván Szuszányin halála |
| 1613 | a Romanov-dinasztia megválasztása, az orosz állam újjászervezése |
| 1614 | az utolsó rendi gyűlés 1789 előtt Franciaországban |
| 1617 | a német-római császári trónra a későbbi II. Ferdinándot jelölik |
| 1618–1648 | a harmincéves háború |
| 1618. máj. 23. | cseh felkelés a Habsburgok ellen |
| 1619 | II. Ferdinándot Frankfurtban császárrá választják |
| 1620. nov. 8. | fehérhegyi csata; a hollandok megalapítják New Yorkot; Campanella: A nap városa |
| 1621 | Hollandia felújítja háborúját Spanyolország ellen |
| 1625 | dán támadással megkezdődik a harmincéves háború második szakasza |
| 1628 | Harvey megjelenteti a vérkeringésről és a szív működéséről szóló könyvét |
| 1629–1640 | angol abszolutizmus |
| 1631 | II. Gusztáv Adolf svéd király támadásával megkezdődik a harmincéves háború harmadik szakasza |
| 1632 | lützeni csata (Gusztáv Adolf halála) |
| 1635 | Franciaország belép a harmincéves háborúba |
| 1636 | a cséplőgép feltalálása |
| 1640 | . tavasz I. Károly összehívja az angol parlamentet (rövid parlament); ősz hosszú parlament (1653-ig); |
| 1642. jan. 10. | I. Károly elhagyja Londont |
| 1642–1649 | az angol polgárháború |
| 1643 | a Habsburgok és a dánok szövetsége |
| 1643 | Torricelli kimutatja a légnyomást |
| 1647 | leveller röpirat: A nép szerződése |
| 1648 | a wesztfáliai béke zárja le a 30 éves háborút; a Bogdán Hmjelnyickij-féle kozák lázadás a lengyelek ellen; dec. 2. Cromwell bevonul Londonba, a presbiteriánusokat eltávolítják a parlamentből (csonka parlament); |
| 1649 | Stuart Károlyt kivégzik, Anglia köztársaság |
| 1651 | hajózási törvény |
| 1654 | Ukrajna csatlakozása Oroszországhoz |
| 1658 | Cromwell halála |
| 1660 | a királyság visszaállítása Angliában (II. Károly) |
| 1681 | az orosz–török háború befejezése |
| 1685 | Johann Sebastian Bach születése; Georg Friedrich Handel születése; Thököly fejedelemségének bukása; |
| 1686 | Buda visszafoglalása |
| 1687 | a magyar országgyűlés lemond a királyválasztás jogáról, és elismeri a Habsburgok örökösödési jogát |
| 1688 | Orániai Vilmos partaszállása Angliában, dicsőséges forradalom |
| 1689 | Jognyilatkozat |
| 1690 | felszámolják az Erdélyi Fejedelemséget |
| 1694 | megalakul az Angol Bank |
| 1696 | meghal Sobieski János |
| 1697 | I. Frigyes Ágostot II. Ágost néven lengyel királlyá választják (-1733) |
| 1697 | Savoyai Jenő vezette császári csapatok döntő győzelmet aratnak a törökök felett Zentánál |
| 1697 | kuruc felkelések |
| 1697 | XII. Károly kerül a svéd trónra |
| 1700 | II. Károly halálával kihal a Habsburgok spanyol ága; az Orosz Cárság és a Dán Királyság hadat üzen a svédeknek megkezdődik az északi háború (1700–1721); a narvai csata |
| 1701 | a porosz királyság létrejötte (I. Frigyes); megkezdődik a spanyol örökösödési háború (-1714); II. Rákóczi Ferenc letartóztatása, majd szökése |
| 1702 | III. Frigyes, I. Frigyes néven porosz király lesz |
| 1703 | kirobban a Rákóczi-szabadságharc; I. Péter megalapítja Szentpétervárt |
| 1704 | II. Rákóczi Ferenc lesz Erdély fejedelme; I. Frigyes Ágost bekapcsolódik az északi háborúba; az angolok elfoglalják Gibraltárt; a höchstädti csata |
| 1705 | meghal I. Lipót. I. József lesz a magyar király |
| 1706 | XII. Károly legyőzi I. Frigyes Ágostot |
| 1707 | a Habsburg-ház trónfosztása Ónódon |
| 1701–1714 | spanyol örökösödési háború |
| 1709 | poltavai csata |
| 1711 | Thomas Newcomen feltalálja az atmoszférikus gőzgépet; a szatmári béke; I. Péter veresége a töröktől |
| 1713 | a Pragmatica Sanctio; utrechti béke |
| 1720 | II. Rákóczi Ferenc Rodostóba emigrál (halála: 1736) |
| 1722 | a magyar és az erdélyi rendek elfogadják a Pragmatica Sanctiót |
| 1740 | meghal I. Frigyes Vilmos, utódja II. (Nagy) Frigyes; meghal III. Károly, Mária Terézia kerül a Habsburg trónra; VII. Károly néven Károly Albert lesz a német-római császár; Az osztrák örökösödési háború (–1748); |
| 1745 | Lotharingiai Ferenc lesz a német-római császár |
| 1748 | Montesquieu: A törvények szelleméről |
| 1751–1780 | a francia Enciklopédia kiadása |
| 1756–1763 | a hétéves gyarmati háború Anglia és Franciaország között |
| 1764 | James Hargraves megszerkeszti az első fonógépet |
| 1764–65 | országgyűlés kezdődik Pozsonyban |
| 1765 | meghal Lotharingiai Ferenc, II. József lesz a német-római társuralkodó. |
| 1765 | Magyarországon elkezdődik a felvilágosult abszolutizmus |
| 1765 | Erdély nagyfejedelemség lesz |
| 1766 | Lotharingia a Francia Királysághoz kerül |
| 1767 | Mária Terézia úrbéri rendelete; a jezsuitákat kiűzik Dél-Amerikából; |
| 1769 | James Watt gőzgépe; James Cook befejezi Új-Zéland felfedezését; |
| 1770 | James Cook végighajózik Ausztrália mentén |
| 1772 | Lengyelország első felosztása |
| 1773 | bostoni teadélután; XIV. Kelemen pápa feloszlatja a jezsuita rendet; Pugacsov vezette parasztfelkelés Oroszországban (–1775) |
| 1774. szept. | az amerikai gyarmatok első kongresszusa |
| 1775–1783 | amerikai függetlenségi háború |
| 1776 | Adam Smith: A nemzetek gazdasága; júl. 4. amerikai Függetlenségi Nyilatkozat |
| 1777 | saratogai ütközet |
| 1780 | k. az ipari forradalom kezdete |
| 1781 | yorktowni ütközet, a brit csapatok leteszik a fegyvert |
| 1783 | Versailles-i béke: Anglia elismeri az Amerikai Egyesült Államok függetlenségét; Oroszország annektálja a Krími-félszigetet; a Montgolfier fivérek első felszállása hőlégballonnal |
| 1785 | II. József jobbágyrendelete |
| 1787 | az Egyesült Államok alkotmánya; gazdasági válság Franciaországban; máj. 5. a francia rendi gyűlés megnyitása; júl. 12. a párizsi községtanács megalakulása; júl. 14. a Bastille bevétele, forradalom Párizsban; aug. 4. a francia kiváltságosok lemondanak előjogaikról; aug. 26. az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata; okt. 5. az asszonyok menete Versailles-ba; a jakobinus klub megalakulása; dec. megkezdik az egyházi birtokok kiárusítását Franciaországban; |
| 1790 | meghal II. József. Utód II. Lipót (-1792); kitör a haitii forradalom |
| 1791 | a Francia Királyság alkotmányos monarchia lesz jún. 25. a francia monarchia „temetési menete” (XVI. Lajost visszakísérik Párizsba); az amerikai alkotmány kiegészítése; lengyel reformalkotmány |
| 1792 | meghal II. Lipót utódja I. Ferenc lesz (-1835); ápr. 20. francia hadüzenet, forradalmi háborúk kezdete; aug. 10. a második forradalom Párizsban, új forradalmi községtanács alakul; szept. 2. az első terror Párizsban; szept. 20. a valmyi ütközet; szept. 20. a köztársaság kikiáltása Franciaországban; nov. 6. francia győzelem Jemappes-nál; |
| 1793. jan. 21. | XVI. Lajos kivégzése;
márc. 10. a párizsi konvent rendkívüli törvényszéket hoz létre és megalakítja a Közjóléti Bizottságot; jún. 2. párizsi felkelés, a girondiak letartóztatása, a jakobinus diktatúra kezdete; Lengyelország második felosztása; |
| 1794 | Kosciuszko vezetésével oroszellenes felkelés; a Martinovics-féle jakobinus összeesküvés; jún. 26. francia győzelem Fleurusnál; júl. 27. thermidori fordulat; júl. 28. Robespierre kivégzése; |
| 1795 | Lengyelország harmadik, végleges felosztása; sans culotte felkelés Párizsban; |
| 1796 | Bonaparte Napoleon itáliai győzelme; |
| 1798 | Malthus: A népesedés törvényéről; |
| 1799. nov. 9. | Napóleon államcsínye (brumaire 18.) |