Antik görög kronológia

Az antik görög művészet az európai kultúra alapja. Ők állították először világunk középpontjába az embert, ő lett mindennek a mértéke. Isteneiket is emberi formára képzelték el, emberi érzésekkel és indulatokkal.

Az ókori görögség történelme négy korszakra tagolódik: homéroszi, archaikus, klasszikus korra és hellenizmusra.

A homéroszi korban (Kr.e. II. évezred végétől a Kr.e. a 8. század végéig) az achájok, iónok és dórok kiszorították a krétai-mükénéi őslakosságot. Kialakultak a görög kultúra alapjai: görög írás, pénz- és mértékrendszer, {mitológia}.

Az archaikus korban (Kr.e. 7–6. század) megerősödött a rabszolgatartó rend. Az arisztokrácia hatalmát átveszik a tirannusok (zsarnokok). Athénban a szabadok rabszolgatartó demokráciája fejlődött ki.

A klasszikus kor (Kr.e. 6–5. sz.) jelenti a görög művészet virágkorát. Nagy Sándor görög-makedón hadserege hatalmas birodalmat hozott létre, mely halála után (Kr.e. 323) szétbomlott.

A hellenisztikus korban (Kr.e. 323–146) az egységes kultúra felbomlik, Kr.e. a 2. században pedig Róma fokozatosan meghódította a görög városokat és hellenisztikus királyságokat.

3000 a krétai bronzkor kezdete
2000 az első krétai államok kialakulása
1900 körül akháj törzsek bevándorlása északról
1700 után Knósszosz vezető szerepe Krétán, a mükénéi civilizáció kialakulása
1450 körül az akháj uralom kezdete Krétán
15-14. század a trójai háború
13-12. század az égei vándorlás „tengeri népek” támadják Egyiptomot, Szíriát, Palesztinát;
trák törzsek kisázsiai területeken (frígek)
12. század a dór felemelkedés kezdete, a mükénéi civilizáció lehanyatlása
12-8. század a görög átmeneti kor
1194-1184 a trójai háború hagyományos időpontja
1100 k a vaskorszak kezdete „Görögországban”
1050 körül az első gyarmatosítás, görög telepek kisázsia nyugati partján (aiolok, iónok, dórok észak-déli-i vándorlása)
10. század Spárta alapítása
8. század Athénban megszűnik a királyi hatalom, a társadalom élére a nemzetiségi arisztokrácia kerül
776 az első olümpiai verseny, amelyről írásos feljegyzés maradt; később a görög időszámítás támpontja
770 körül a nagy (második) görög gyarmatosítás a 6. század közepéig;
Itáliában (Kümé) és a Fekete-tenger partján (Szinope, Trapezunt)
754 a spártai ephoroszok listájának kezdete
8. század második fele Spárta első messzéniai háborúja; a meghódítottakból helóták lesznek
700 körül Tarentosz (Tarentum)
7. század a görög városok első pénzérméi (lüdiai mintára)
683 az arkhónok választásának kezdetei Athénban az arisztokrácia köréből
650 körül a démosz aktív színre lépése; a korinthoszi és a sziküoni türannisz létrejötte;
helótafelkelés Spárta ellen (második messzéniai háború)
621 Drakón arkhón működése, az athéni jog rögzítése írásban
594 Szolón arkhónsága, az adósrabszolgák felszabadítása, teherlerázás
560-510 a türannisz Athénban (Peiszisztratosz 527-ig, majd elűzéséig fia, Hippiász a türannosz)
530 Spárta létrehozza a peloponnészoszi szövetséget
508 Kleiszthenész reformjainak kezdete;
szerződés Athén és Perzsia között
500/499-494/493 az ión városok fölkelése
492-449/448 a görög-perzsa háborúk
495-452 körül I.Alexandrosz uralma Makedóniában
492 Mardoniosz perzs hadvezér sikertelen hadjárata Hellasz ellen, de meghódítja Trákiát
490 a marathóni csata
483/482 Themisztoklész arkhónsága
480 I. Xerxész vesztes hadjárata; csata Thermopülainál és Szalamisznál tengeri ütközet
478/477 a déloszi (attikai-tengeri) szövetség kialakulása
471 Themisztoklészt cserépszavazással száműzték;
Kimón arisztokrata pártja került hatalomra Athénban
468 körül Kimón győzelme az Eurümedón folyónál
464 földrengés Spártában; nagy helóta felkelés, a harmadik messzéniai háború (458-ig)
462 a radikális demokraták győzelme Athénban; alkotmányreform
461 Ephialtészt meggyilkolják politikai ellenfelei
457 nyílt harc kezdődik Athén és Spárta között; az athéni „hosszú falak” építésének kezdete
454 az athéni flotta megsemmisülése Egyiptomnál;
a déloszi szövetség pénztárát Athénba helyezik
449/448 békekötés a perzsák és a görögök között, a Kalliász-féle béke
5. század közepe a periklészi virágkor Athénban
445 Athén és Spárta között harmincéves (Periklész-féle) béke
431-404 a peloponnészoszi háború
429 a többször leváltott, majd rehabilitált, újraválasztott Periklész pestishalála
421 Nikiász-féle béke Athén és Spárta között ötven évre (de 414-re véget ér)
412 Spárta pénzügyi segítséget kapott a perzsáktól
411 oligarchikus államcsíny Athénban
405-367 I.Dionüszosz Szirakúza türannosza a szicíliai görögök egyesítésére törekszik;
Szicília birtoklásáért harcol a karthágóiak ellen
404 Athén kapitulációja
404-403 a harminc zsarnok uralma Athénban
403-401 a demokrácia visszaállítása Attikában
401-400 az ifjabb Kürosz lázadása
399 Szókratészt halálra ítélik
395 a korinthoszi háború kezdete (Spárta ellen perzsa támogatással Athén, Théba, Korinthosz, Argosz)
387 békekötés Spárta és Perzsia között
378 Athén létrehozza a második tengeri szövetségét
371 a leuktrai csata
362 a matineiai ütközet
357-355 háború Athén és szövetségesei között
359-336 II.Philipposz uralma Makedóniában
338 a khairóneiai ütközet
337 a korinthoszi (pánhellén) szövetség megalakulása
336-323 Nagy Sándor (III.Alexandrosz) uralkodása
334 a granikoszi csata
333 ütközet Isszosznál
332 Nagy Sándor meghódítja Szíriát, Föníciát és Egyiptomot
331 a gaugamélai csata, Nagy Sándor felveszi az Ázsia királya címet
314 a szúzai menyegző
4-3. század a diadokhoszok (utódok) háborúinak kora
3. század eleje a hellenisztikus államok megszilárdulásának kora
215 Róma-ellenes szövetség a karthágói Hannibál és a makedón V.Philipposz (Fülöp) között
215-205 az első makedón háború
205/4-192 Nábisz türannisza Spártában; a helóták és egyenjogúvá tétele a spártaiakkal
200-197 a második makedón háború
2. század a római hódítások kora
171-168 a harmadik makedón háború
168 a püdnai csatában a rómaiak megsemmisítik a makedón birodalmat
30 az utolsó hellenisztikus monarchia, Egyiptom bukása, a hellenisztikus korszak vége.