Neve az orosz futurizmus szinonimájává vált. A kubofuturisták csoportjával kiadja a Pofonütjük a közizlést (1912) című futurista kiáltványt. Meghirdeti a „Nagy Rombolás” programját. Rímtelen verseiben a megváltás, önfeláldozás motívumai jelentkeztek. Futurista korszakának nagy lírai szintézise a Nadrágba bújt felhő (1915) című poémája. Vlagyimir Majakovszkij (1913) című én-drámája a naturalista színpad megújításának kísérlete Mejerholddal, aki később rendezője lesz az író által írt első szovjet drámának tekintett Buffo misztériumának (1918). Drámáit az élet ellentmondásainak, elsősorban a kispolgár- és a bürokrata témájának szenteli (Poloska, Gőzfürdő, 1928). Mint a többi orosz futurista, ő is szembefordul a háborúval, jelzi ezt Háború és világ (1917) című poémája.