A kor legnagyobb ódaköltője. Az antik irodalom erkölcsi ideáljai felvilágosult gondolatokkal ötvöződnek verseiben. Eszménye az erkölcs alapvető értéke (A bölcsről, Lantomhoz), a csendes, munkának szentelt életideált énekelte meg (Intés, Ifjainkhoz). A Martinovics-perben elfogott íróbarátaihoz vigasztaló verseket írt, megalkotta a kor híressé vált allegóriáját A kalitkába zárt madár címmel. Kortársai „magyar Horácnak” nevezték klasszicista, görög-római mértékű, a horatiusi életszemléletet megjelenítő költeményei miatt. Ezt morális költészetté emelte, a nemesi dicsőség és polgárias serénység kultuszával egyesítette.