Az ő nevéhez fűződnek az avantgárdról szóló első tudósítások. 1913-tól rendszeresen publikálta a futurizmus, illetve az expresszionizmus stílusjegyeit hordozó elbeszéléseit. 1919-ben jelent meg legjobb regénye, Az elsodort falu, mely elsősorban társadalmi-közéleti mű, tabló a háborús évek magyar társadalmáról. Gondolkodásában összekapcsolódott a parasztság és a magyarság azonosságának tétele. A népi mozgalom előfutára. Egyszemélyes folyóiratában, a Ludas Mátyás Füzetekben adta közre szépírói munkáit, a Feltámadás Makucskán (1933) című szatirikus elbeszélését, a Horthy-korszak politikájának kifigurázását.