Mint Firenzében politikai vezető szerepet betöltő személy írja értekezéseit, követségleírásait, hadügyi javaslatait. Mindezen művek bevezetők csupán fő műveihez. A háború művészete (1521) katonai értekezése, Az első évtized terzinákban megírt krónikája, illetve A fejedelem (1513) 26 fejezetben megírt értekezése, mely a legnagyobb hatást tette az utókorra, az uralkodókra. A fejedelemben a történelem hatóerőit, az események okait az emberi természet megnyilvánulásaiban (virtus, szerencse, szabad akarat) látja. A fejedelem feladata az erős állam létrehozása, a szilárd törvények betartása. Ez a Beszélgetések Titus Livius első tíz könyvéről (1531) című műve eszmeiségének alapja.