Személyes sorsaként élte át korát, keserűen őszinte hangon szólva, szembefordulva Athén romantikus-népies irányzatával. Dekadens életérzés feszíti, nem él az avantgárd irányzatának lehetőségeivel, verseit drámai erő, erkölcsiség uralja. Az Ithaka, Trójaiak című költeményei mellett kiemelkedik A hegy című elbeszélése. Műveit halála után gyűjtötték össze levelezéséből.