Sokévi készülődés, hallgatás, tanulás (Zolától, Flaubert-től) után 1880-ban jelent meg a Gömböc (1880) című politikus társadalomrajza, majd A vöröslámpás ház novellája. Háromszáz novellája óriási társadalmi keresztmetszetként kapcsolódik össze, megteremtve az európai kísértet- és fantasztikus novellát. A századvég egyik kiemelkedő epikusa, aki regényírókét is jelentős. Kiemelkedik a Szépfiú (1885), az Egy asszony élete (1883), valamint a Fifi kisasszony (1882). Feltáró, könnyed, meghökkentő (például A szörnyszülöttek anyja című novellája), fordulatos stílusú művei tették a kor egyik legolvasottabb írójává.