Az erdélyi emlékírók legnagyobb alakja, a XVII. század végének egyik vezető politikusa. Apácai Csere János tanítványából kora művelt, modern gondolkodású főura lett. Erdély felemelkedéséért küzdve az osztrák hatóságok börtönében töltött évtized alatt írta Szent Ágoston-i és petrarcai ihletésű Önéletírás (1708-10) címen emlékiratát, mely önvallomás és politikai apológia egyszerre. Az erdélyi prózában a barokk stílus legkitűnőbb képviselője. Imádságoskönyve patetikus-lírai hangvételű, de ön- és nemzetsors-elemzéseiben pontos alkotás.